A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt
középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár
hegytetőre épült.
A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és
fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években
épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó
szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás
a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került
sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az
Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.
A vár nagyobb bővítéseit a
15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert
(1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében
végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül
magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége
alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a
palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos,
lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz
János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.
A következő nagyszabású építkezés
azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került, és a püspökség
a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568)
és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi
sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát,
melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a
palotaszárnyat.Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki
székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú
átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a
vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya
került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története
Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett
újabb építkezések is folyhattak.
A vár hanyatlása a következő század
elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották,
ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve. 1957-ben láttak hozzá a vár
hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár használati
joga 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatos felújítás alatt áll.
A Vár tövében, a lóistálló bejáratánál, Oláh Sándor alkotása, Sárkányölő Szent György lovasszobra látható.
A várba gyalogosan lehet felsétálni, azonban a várúton igénybe vehető vártaxi közlekedik: www.vartaxi.hu
Méltóságos és Tekintetes Várkapitány Úr!
Az úr 2012. esztendejének 4.havában ama csodálatos napokat töltöttünk el az Ön vitézeinek, apródjainak, legényeinek ...
